Sziasztok ^^ Extra rész érkezett, a hosszához képest extra gyorsan és extra pikáns. Igen, a fiúk kicsit jól érzik magukat ;) Remélem, tetszeni fog, bár a nyilvánvalót leszámítva, nem történik benne semmi xD Kellemes olvasást ^^ (úgy néz ki, még lesz kettő, vagy három rész)
Extra #3
Yixing
Anyám lefektette Ziyit és szerintem ő maga is a pihenés mellett tette le a voksát, én meg úgy rohantam visszafelé az étteremhez, mint akit üldöznek. Minimum. Rosszul voltam a gondolattól is, hogy lehet már valaki agyonvert valakit. Jó, nem, azért csak nem. Ezért lepődtem meg rohadtul, amikor majdnem Chenbe ütköztem. Egykedvűen baktatott visszafelé a parton, láthatóan a gondolataiba merülve.
- Chen! Mi az isten van? M… - a torkomon akadtak a szavak; mihelyst Chen elém ért, átölelte a nyakam és hozzám bújt. A víz is kivert amiatt, hogy valami nagy baj történt a szüleink között. - Mi történt?
- Asszem… Megbeszélik - pusmogta a nyakamba és még közelebb fúrta magát. - Hallottam pár szót, mielőtt eljöttem. Apám annyira… Sosem hallottam ilyennek. Ilyen… Sebzettnek - motyogta továbbra is ugyanoda, s megéreztem néhány forró könnycseppet a bőrömre hullani. - Lay… Menjünk vissza. Elegem van. Csak… Csak veled szeretnék lenni. Kérlek - nem mondtam semmit, csak megfogtam a kezét és gyengéden visszavezettem a házunkhoz. Teljesen érthető volt, hogy mostanra a háta közepére sem kívánt semmit és senkit. Nekem is elég volt.
Csöndesen ballagtunk vissza és azt hittem, Chen max lezuhanyozik, ha szerencsém van, azután be is dől az ágyba, azonban a hatalmas medencéhez húzott. Nagy szemekkel néztem rá és ő csak vigyorgott.
- Ki sem próbáltuk még. Na!
- Baszki, Chen, lassan tíz óra! Nem gondolhatod komolyan, hogy… - be sem tudtam fejezni. Belökött. Csak úgy fogta és belökött. Ruhástul. Belökött a kibaszott medencébe ruhástul.
Jongdae
Halálra röhögtem magam, miközben azt figyeltem, hogy Lay vizet köpködve kikecmereg a medencéből. Mikor két lábbal végre a hűvös, fás padlón állt, dühösen hozzám vágta a csurom vizes ingjét. Nem bántam. A félmeztelen, vizes Lay kicseszett dögös volt. Ha esetleg a gatyáját is levenné…
- Kim Jongdae! - Ohh, jaj, nagyon, nagyon ritkán hív a teljes nevemen. Csak ha bajban vagyok. - Elment a józan eszed?!
- Már rég. Elvetted tizennégy évvel ezelőtt - vigyorom mosollyá szelídült. Lay édesen elpirult és félre, a földre pillantott. Imádom, hogy a szerelmes megnyilvánulásaimmal még mindig zavarba tudom hozni. Néha azért nekem is összejön. - Beugrom én is, ha ez segít azon, hogy ma ne a kanapén kelljen aludnom.
- Örülj neki, ha nem a nyaralás maradékában alszol ott!
- Mi? Azt nem teheted! Terveim vannak veled - somolyogva sétáltam elé és az ujjamat a nadrágja szélébe akasztottam, közben félreérthetetlenül harapdáltam a számat. - Ígértél nekem ma valamit.
- Chen… Én…
- Tudom - szóltam közbe lágyan, s a tarkójára csúsztattam jobbom, hogy úgy vonjam közelebb egy csókra. Eszembe se jutna olyat tenni vele, amit nem akar. Tisztában voltam vele, hogy Lay-nek passzívvá válni nem megy egyik pillanatról a másikra. Nem azért mondta azt, amit mondott az este, hogy alig két órával később ledobja nekem a ruháit és széttegye a lábait. Bár végül is a felsőjét is önként vette le. Csak mondom.
Szenvedélyesen vettem birtokba az alkohol ízű ajkakat, szabad karom a dereka köré kulcsoltam és totálisan magamhoz láncoltam. Magasról szartam rá, hogy én is elázok. Csak Lay-t akartam érezni. Az illatát, a bőre melegét, az érintését. Mindenét.
Yixing
Chen finoman tolt az egyik nyugágy felé, aztán le is nyomott rá, ő maga pedig fölém térdelt. Nos, kétségeim vannak azt illetően, hogy ez a szar elbírja mindkettőnket, de nem firtatom a dolgot. Már csak azért sem, mert Chen éhesen mélyítette el a csókunkat. Egyre hevesebben ízlelgettük a másik ajkait, ujjaim eltűntek a barna fürtök között, Chen valahol a csípőm és a combom körül nyúlkált. Zihálva váltunk szét egy másodpercre, csupán annyira, hogy fejünk a másik irányba billenjen és már újra azon is voltunk, hogy a másik összes levegőjét elvegyük.
Felnyögtem, Chen az ölembe ült és igyekezett minél közelebb préselni magát hozzám. Nem valami óvatosan téptem meg kissé a haját, mire felmordult, de biztos voltam benne, hogy valójában kurvára bejött neki. Túl jól ismertem ahhoz. Határozottan ragadtam meg a térdei alatt és úgy húztam teljesen magamhoz. Elégedett vigyorral simult nekem, lábait szorosan körém kulcsolta, majd ágyékát az enyémhez lökte. Többször is. Esküszöm, egyszer még megöl.
- Kapaszkodj! - dünnyögtem még mindig a szájához tapadva és, mikor karjait nyakam köré fonta, gyorsan felálltam. Akármennyire is privát elvileg mindenkinek a háza és az ahhoz tartozó terület, azért nem kint terveztem megejteni a folytatást.
- Áh, de imádom! - duruzsolta Chen érzékien a fülembe és belemarkolt először a vállamba, azt követően meg a felkaromba. Kis híján kiesett a karjaim közül, egy pillanatra kiszaladt az erő minden tagomból.
Hevesen kapott ismét ajkaim után és szerencsére pont elértem az étkezőasztalt, úgyhogy arra tettem le. Tincseim közé túrt és még megszívta az alsó ajkam, mielőtt elengedett volna. A vérem sebesen száguldott mindenfelé, Chen csókoktól duzzadt, vörös ajkai rohadt csábítóak voltak még félhomályban is. Szemeim kábultan követték végig, ahogy megnyalja száját, azután a vágytól izzó, az éjnél is sötétebb szempárba pillantottam. Az, rohadt csábító, bassza meg!
Jongdae
Félmosollyal és egy egészen picikét elpirulva figyeltem Lay tekintetét, amint végigmért tetőtől-talpig. A langyos vizet, ami róla került rám, már nem is éreztem, lángolt a testem Lay pillantásától. Még ennyi idő után is, mindegy, hogy mit csinál, vagy, hogy, mindenem így reagál rá. Az ajkaim égtek a tüzes csókoktól, bőröm bizsergett mindenhol, ahol megérintett és, ahol még nem, az a részem üvöltött érte. Mindenem Lay érintésére vágyott.
- Behúzom az függönyöket - szólalt meg kibaszott szexi rekedt hangon. Lecsúsztam az asztalról és léptem is utána. Nehogy már távol kelljen tőle lennem akár egy percre is. Érdeklődve vonta fel a bal szemöldökét, amikor újfent beleakasztottam a mutatóujjam a nadrágja szélébe. - Nagyon szeretnél már a lényegre térni, mi? - kérdezte incselkedve, miközben tenyerét az arcomra simította.
- Mi lenne, ha ezt levennéd? Félek, hogy még megfázol nekem - tettem hozzá egy átlátszó magyarázatot, mire halkan felkuncogott, majd puhán arcon puszilt. Nem bírom. Ezeket a megmozdulásait nem.
- Még mindig huszonnyolc fok van és pára - súgta alig hallhatóan, s belecsókolt a nyakamba. A fejem önkéntelenül is hátrébb billent, hogy több helyet adjak neki és most már az egész kezemmel a gatyája korcát szorongattam. - De nem akarom, hogy aggódj.
Nagyot nyelve, hatalmasra tágult szemekkel stíröltem végig, amíg vetkőzött. Nem mintha két ruhadarabnál több lett volna rajta alul, de bassza meg, arra nem számítottam, hogy az alsóját is leveszi rögtön. Uralkodj magadon, Kim Jongdae! Szedd össze megad, a rohadt életbe is már!
Yixing
Nem hagytam időt Chennek, hogy magához térjen, csak megragadtam a csuklójánál fogva és magamhoz rántottam. Nyöszörögve feszült nekem, arcát a nyakamba temette és hallottam, hogy arról motyog, nem bírja ép ésszel tovább. Én sem, Chen, én sem.
- Kipróbálod velem azt az óriási sarokkádat? - tudtam, hogy a kérdés tök felesleges volt, Chen erre akkor sem mondott volna nemet, ha kényszerítik rá. Azóta sem rajongtam különösképp a közös fürdőzésért, persze, vele ez mindig más volt, ám magamtól nemigen tettem neki ilyen ajánlatot.
Lelkesen, ugyanakkor sietősen vonszolt maga után, közben csak úgy repült róla is a ruha jobbra-balra. Akaratlanul is felsóhajtottam az izmos hátát látva, holott elég időm lett volna már hozzászokni, hogy ennyire kipattintotta magát. Megremegett, ahogy végigszántottam ujjbegyeimmel bőrén és elvörösödve kapta felém a fejét. Az álla alá nyúlva húztam közelebb egy újabb csók reményében, azonban még előtte megnyitotta a csapot. A víz hangosan zúdult alá, Chen valamilyen választott habfürdője meg már tette is a dolgot, kellemes illat lett rengeteg habbal a helyiségben.
Követelőzve tapadt a számra és nem akartam adós maradni, szóval hasonló hévvel viszonoztam a csókot. Nem mondhatnám, hogy vívtunk a dominanciáért, egyikünk sem próbált a másik fölé kerekedni, inkább… Inkább mindketten olyan nagyon akartuk. Chen mozdulatai kapkodósabbak lettek, reszketett a keze, mikor a mellkasomra fektette azt. Vigyázva tolt be a kádba, nehogy még baleset történjen - bár nem is mi lennék - és nem szarozott, azonnal a combjaimra ült. Szenvedélyesen mart ajkaimra, hozzám simult és éreztem, hogy milyen szaporán ver a szíve. Akárcsak az enyém.
- Lay… - lehelte szinte hangtalanul az ajkaimra. - Lay, kérlek, érints meg.
Jongdae
Totál széthullottam. Semmi, de semmi nem maradt az agyamban Lay-en kívül. A testem ordított érte. Olyan szinten vágytam rá, hogy az már fájt. Felgyulladok. Elégek. Eskü. Először azt hittem, nem hallotta, vagy faszom tudja. Esetleg ki akar baszni velem. Szokása. Hol a kulcscsontom, hol a nyakam, hol a fülem melletti érzékeny területet csókolgatta, de lejjebb nem tévedt.
Lihegve meredtem a fürdő szépen megmunkált mennyezetére, balom Lay hajkoronáját markolta a tarkójánál, miközben ő továbbra is a nyakamnál tevékenykedett, ám ezúttal végre bevetette a csodákra képes ujjait is. Gyengéden érintette combom belső részét, aztán végre ráfogott a férfiasságomra is. Jóleső remegés futott végig testem, olyan cseszett régóta vártam már erre. Nem mondom, hogy régen feküdtünk le utoljára, mert rohadtul nem lenne igaz, de a francba is, ha rajtam múlna, ki se kelnénk soha az ágyból. Vagy nem mennénk ki a lakásból. Vagy… Nos, tulajdonképpen nekem kurvára mindegy, hogy hol csináljuk.
A világ összemosódott előttem, csak a saját nyögéseimet hallottam visszhangzani és csak hangosabb lettem, amikor Lay szabad keze végigsiklott hátamon és csak a fenekemnél torpant meg. A hangomat egy meglepett nyikkanás szakította félbe; Lay félkézzel teljesen beemelt az ölébe. A seggemnél fogva. Geci, tudom, hogy erős, de ez azért… Istenem, csak jobban beindulok. A huszonhét felé tartok, de még mindig olyan vagyok, mint egy kanos tinédzser, ha Lay-ről van szó…
- Lay… Bassza meg… Kicsinálsz - a rohadt habos víztől eddig nem láttam, ugyan reménykedtem benne, hogy nemcsak én vagyok ennyire felizgulva, azonban most tökéletesen éreztem, hogy Lay mennyire is kíván. Merevedésem kínzóan nyomódott az övének és már azon gondolkoztam, hogy a tettek mezejére lépek magam, mert isten tudja, Lay-re mennyit kell várnom, ismerve a lassú haladás gyötrelmeit nála, de akkor váratlanul felállt velem együtt a kádban és megindult kifelé. Oké. Lay is kibaszottul sietni akar. Király.
Yixing
Chen könyörgéssel teli íriszei mindent elárultak. Bár eddig is tisztában voltam vele, hogy jelenleg másra sem vágyik, minthogy magamévá tegyem és lehetőleg minél előbb. A kéjtől csillogó szemek szemrehányóan mértek végig, amikor óvatosan letettem őt a padlóra és két törölköző után néztem. Én is rohadtul akarom, Chen, de csak egy ágyunk van és vizesen holtbiztos, hogy nem alszok benne.
- Szarakodsz itt már, baszki - morogta durcásan és karba fonta kezeit. Kuncogva terítettem a hátára a selymes anyagot, majd a széleinek a segítségével magamhoz rántottam és megcsókoltam.
- Később még hálás leszel érte.
- Azért lennék hálás, ha végre megdugnál - elengedtem a fülem mellett a megjegyzését, mert tudtam, ha most erre válaszolok, még az ágyig sem jutunk el. Igen, ennyire akarom én is.
Valószínűleg észre sem vette, hogy megszárítottam, ajkaim elkalandoztak a testén, miközben felitattam az aprócska cseppeket a bőréről. Mikor már épp ott voltam, hogy letérdelek elé, hogy a lábáról is gondoskodjak, na meg egyéb testrészéről is, szabályosan kitépte a kezemből a törölközőt és földhöz vágta. Határozottan ragadott csuklón és az ágyig meg sem állt velem, ott meg egyszerűen csak rá lökött. Az előbbi hevesség ellenére, megdöbbentően lágyan érintette össze újra ajkainkat, miután fölém térdelt, de a szavai, amiket a számra súgott… Hát, azok nem voltak éppenséggel szendék. Vagy ártatlanok. Vagy tudom is én.
- Kibaszottul kurvára meg akarlak lovagolni.
Jongdae
Szuszogva támaszkodtam meg Lay feje mellett és elmerültem a sötétbarna szempárban. Lay pillantása izzott a mámortól és biztos voltam benne, hogy én is így néztem vissza rá. Annyi idő eltelt és mégis… Mintha csak az első alkalom lett volna. Emlékszem, hogy mennyire vágytam rá és egy hangyafasznyival sem változott az érzés azóta sem. Még mindig mindenem érte kiált.
Halk nyögéssel hunytam le a pilláimat, kezem megremegett és muszáj voltam az alkaromra helyezni a súlyom, mert féltem, még ráesek. Úgy elmerültem a gondolataimban, az érzéseimben, hogy észre sem vettem a fenekem közelébe kíváncsiskodó ujjakat. Pihegve temettem arcom a gyönyörű ívű nyakába és, amíg ő arról gondoskodott, hogy lehetőleg holnap ne anyázzak a seggemben érzett fájdalomtól, én igyekeztem a legérzékenyebb pontját milliónyi puszival behinteni. Hamar feladtam. Lay ujjai, mint mondottam volt, csodákra képesek.
Kéjes sóhajok közepette markoltam a feje alatt lévő párnába, hátam ívbe görbült az élvezettől. Alig bírtam megkérni, hogy hagyja abba. Nem állt le. Nem, a szemét. Csak figyelt azokkal az elbűvölő szemekkel és olyan birtoklási vágy sütött belőlük nem kevés elégedettséggel, hogy így reagálok rá, hogy rendesen belepirultam. Mármint akkor pirultam volna bele, ha nem lett volna már így is rákvörös a képem. De az volt. Gecire. Lay túl jól ismeri a testem.
- Elég - zihálva, szinte hangtalanul kértem ismét és ezúttal hallgatott rám. Vagy látta, hogy még két perc és ő tuti hoppon marad. Azok után, hogy így megkínzott, biztos, hogy szartam volna rá, ha én már kielégültem. Jó, nem.
- Gyönyörű vagy - puhán simította hátra néhány nedves tincseim, de őszintén… Rohadtul nem érdekelt jelenleg, hogy mit csinált. Csak a szavai. Arcom az eddiginél is vörösebb lett, szívem kész volt kiszakadni a helyéről. Lay elmondhatatlanul ritkán bókolt így annak ellenére, hogy ő sokkal érzelmesebb volt kettőnk közül. Férfi voltam és az ilyesmi nekem is furán hatott. Viszont tőle nem. Mert tudtam, hogy komolyan gondolja, nemcsak úgy mondja. Nem üres szavak és nem kifejezetten csak a testemre vonatkozott. Hanem rám, úgy egészben.
Yixing
Apró mosollyal fürkésztem Chen kipirult orcáit és azután, hogy nem kaptam ezen kívül semmilyen más reakciót tőle, a nyakára csúsztattam a tenyeremet és lehúztam magamhoz egy csókra. Esetlenül csókolt vissza, innen is tudtam, hogy mérhetetlen zavarban volt. Magam sem tudom, miért, de csak úgy kikívánkozott belőlem ez a mondat. Talán a pia. Nem tudom. Nem szokásom ilyesmiket mondani neki. Bevallom, furcsának is hatott volna, ám most valahogy úgy éreztem, jó az időzítés. És Chen édes pírral díszített arca is ebben erősített meg.
Finoman fordítottam át magunkat, mire Chen csúnyán pillantott rám és már kezdett is volna bele a viaskodásba, azonban fürgén elkaptam a csuklóit és leszorítottam őket a feje mellé. Ez már jobban bejött neki, elég volt látnom a tekintetét, amivel odasandított.
- Tényleg el akarod szalasztani a lehetőségét annak, hogy ez a test lovagoljon meg? Én nem tenném. Csak mondom. Kurva jó vagyok - széles vigyorral pislogott felfelé rám és természetesen nem elégedett meg ennyivel. Csípőjét az enyémnek lökte és erre muszáj voltam felnyögni.
- Tökéletesen tudom, hogy milyen jó is vagy - suttogtam a fülébe, azt követően megízleltem a puha bőrt a nyakán, majd elindultam lefelé. - De az előbb belekezdtem valamibe, amit szeretnék befejezni - nem engedtem el a kezeit, még akkor sem, amikor már a hasánál jártam, csak akkor, amikor végre elértem a célállomásom. Bár akkor már Chen nem akarta. Vagy nem tudta. Olyan erővel szorította a kezem, hogy azt hittem, eltöri. A gyönyörtől széthullott Chennél nem létezik izgatóbb, esküszöm.
Jongdae
Nem kellett atomfizikusnak lennem, hogy tudjam, Lay mire értette azt, amit mondott. Na meg, nem mintha most járna ott életében először. De bassza meg, nem tudom, mi volt a rosszabb; hogy először csak a combom belső oldalát csókolgatta, amitől kész voltam úgy vergődni ebben az állapotomban, mint még soha. Vagy az, hogy túl hamar hagyta abba, hogy megadja végre azt, amire oly nagyon vártam.
- Lay… Kérlek… - fingom sincs, hogy mit terveztem mondani. Valószínűleg semmit. Csak valamit muszáj voltam. Azt se tudom, ki vagyok lassan, nemhogy normálisan beszélni még.
Fejem oldalra billent és belefúrtam a párnába, de alig egy másodperccel később már újfent a plafont bámultam. És rohadt hangosan nyögtem. Lay ajkai teljesen elvették az eszem és mikor végre-valahára becsúsztatta mindhárom ujját, tudtam, hogy már nem sok kell és megdug. Istenem, Lay fölöttem mozgó teste… A picsába, én tényleg meg akartam lovagolni. Nos, végül is fiatal még az este.
Totális kínzás volt az egész. Lay túl jól ismerte minden rezdülésem. Pontosan tudta, meddig mehet el, és hogy ezt hogyan tegye azért, hogy kis híján könyörögjek neki a folytatásért. Vagy inkább a befejezésért. Már most nem azért, de ilyen jól szopni sem sokan tudnak. Már nem azért.
- Mindjárt jövök - kábán követtem őt a szememmel az ágyból, többre nem igen voltam már képes. A testem egyszerre lángolt és remegett a vágytól, mozdulni is alig bírtam már. Lehet, hogy a szexre szakítottunk időt úgy is, hogy szinte minden napom kaotikus volt, de igen, az csak szex volt. Mármint Lay igyekezett odafigyelni rá, hogy ne csak egy menet legyen, de meg se tudnám mondani, mikor voltunk együtt utoljára így. Mert bármennyire is gyötört meg ilyenkor Lay, ezeket az alkalmainkat szerettem a legjobban.
Yixing
Visszafojtott nevetéssel szedtem ki Chen táskájából egyet a rengeteg óvszer közül. Van, ami sosem változik. Chen mindig felkészült. Nagyon. De legalább előnye is volt, nekem ezzel sosem kellett foglalkoznom.
Fejemet rázva sétáltam vissza hozzá, aztán fölé hajoltam még mindig az ágy mellett állva és egy lágy csókot nyomtam ajkaira. Könyörögve nézett rám hatalmasra tágult pupillákkal és épp ki akartam nyitni a markomban lévő csomagot, amikor… Kopogtak. Valaki kopogott. Majd’ tizenegykor. Mi a faszom…? Sors, ez halálkomoly? Tényleg?
- Ki ne merd nyitni! - mordult rám ingerülten Chen és megragadta a karomat, hogy semmiképpen se mehessek el.
- És ha valami fontos? Mi-
- Lay! Mindenre megesküszöm most itt neked, amire csak kell, hogy ha innen elmész, magam fejezem be. Nehogy azt hidd, hogy nem oldom meg! - döbbenten meredtem rá és próbáltam nem tovább gondolni a mondandóját, mert féltem, akkor még mi lesz velem. Egy hajszálra voltam attól, hogy elszálljak. Ezt értse mindenki úgy, ahogy akarja.
Nagyot nyelve siklott végig a pillantásom Chenen, ennél csábítóbb aligha lehetett volna számomra. Megint kopogtak és, bár hallottam, de képtelen voltam elszakítani a tekintetem az előttem lévőtől. Chen túlontúl hívogató volt jelen kinézetével. A homlokára tapadt csapzott, kissé nedves barna tincsek, a kipirult arc, a sóvárgás a fekete szempárban, az itt-ott fellelhető izzadságcseppek a bőrén rohadtul kívánatossá tették. És az enyém volt.
Jongdae
Magasról szartam rá, ki az és mi a halál faszát akart ilyenkor. Éntőlem a sziget is éghet, teszek rá. Csak Lay érdekelt. Lay és a tetves csomag gumi a kezében, ami még mindig bontatlan volt. Mikor térsz már a lényegre, az isten áldjon meg, Lay?!
- Ha arra vársz, hogy könyörögjek… - először azt akartam mondani, hogy arra várhat, de aztán… - Megteszem. Eskü. Lay… - hangom egészen esdeklésszerűre kezdett változni, ám Lay megakadályozott. Szenvedélyesen vette birtokba a számat és közben érzékeltem, hogy az óvszerrel baszakszik, de nekem most már kurvára elszelelt a türelmem. Szóval szabályosan kitéptem a kezéből és inkább magam vette kézbe az irányítást.
Hevesen csókolóztunk, miközben visszahúztam az ágyra úgy, hogy ezúttal én legyek felül, csakhogy nem jártam sikerrel. Könnyedén gyűrt maga alá és szerencsére nem szívózott tovább. Egy mámorral teli nyögés szakadt fel torkomból, amikor belém hatolt, körmeimet szinte azonnal a hátába mélyesztettem és elégedetten sóhajtottam a nevét. Gerincem mentén kellemes borzongás futott végig a hangjától, ő csak halkan súgta a nevemet a fülem mellett.
Balom remegve kulcsolódott össze az ő kezével valahol a fejem felett, és éreztem a gyűrűje hűvös érintését. Habozás nélkül kezdett mozogni bennem, mire csöndességem eltűnt és egyre hangosabban véleményeztem a kibebaszottul kurva jó mozgását. Hátam ívbe görbült az élvezettől, lábaim szorosan ölelték a derekát és mivel tudtam, hogy Lay ilyenkor annyira már nem figyelt, akcióba léptem. Elvégre ígértem neki valamit.
Yixing
Kábultan pillantottam fel Chenre, kihasználta az alkalmat és könnyűszerrel átfordított minket. Sötétbarna íriszeim mohón vizslatták végig a felettem lévő alakot. Chen mellkasa gyorsan mozgott a sebes levegővételtől és a helyzet ellenére szélesen vigyorgott.
- Szóval… - elhúzta a szót, miközben mutatóujjával lomhán körözött a hasamon és továbbra is derűsen nézett le rám. - Nem mondtál nemet.
- Valóban nem - szuszogtam csöndesen, egyenesen a vágytól izzó fekete szempárba bámulva. Egyszer még megölnek ezek a szemek.
- Akkor ez azt jelenti, megmutathatom, hogy milyen jó is vagyok - ez nem kérdés volt, csak egy egyszerű kijelentés. Persze, hogy az volt. Mi más is lehetett volna?
Nem tehettem róla, a testem ösztönösen reagált Chen szavaira és egy jóleső mordulás csúszott ki belőlem. Megragadtam a térdhajlata alatt és úgy húztam fel magam hozzá, majd csaptam le ajkaira. Semmi óvatosság nem volt a csókban és Chennek bejött. Hasonló hévvel esett nekem, átkarolta a nyakam és teljesen hozzám simult, közben valami kibaszott kínzó, lassú tempóban mozogni kezdett. Próbáltam nem foglalkozni a csókokba veszett nyögésekkel, azonban mikor egyszer a nevem keveredett bele, akaratlanul is fellöktem a csípőmet, mire Chen ráharapott az alsó ajkamra.
- Még - kérte vadító hangon, a fülembe suttogva. - Még, Lay - és én így tettem, mert mindig, mindent meg akartam adni neki. Tökre elvesztettem az időérzékem, a pulzusszámom az egekbe szökött és csakis Chen láttam magam előtt, csak őt éreztem, s hallottam.
Feje hátrabicsaklott hatalmas teret felajánlva nekem a nyakából és nem voltam rest élni vele, noha vigyáztam, ne nagyon hagyjak nyomot magam után. Nem finomkodva markolt hajamba, mikor gyengéden megpusziltam az ádámcsutkáját, azután a kulcscsontja feletti kis gödröcske vékony bőrfelületére is hintettem egy-két csókot. Senki sem ismeri úgy a testét, mint én.
Jongdae
Eljutottam arra a szintre, hogy már azt se tudtam, hol vagyok, azt meg pláne nem, hogy ki vagyok. Minden porcikám lángolt Lay ajkaitól, érintéseitől, mozdulataitól. Mégis többet akartam. Nem is tudom. Hogy ezek mindenhol egyszerre történjenek meg? Ez mondjuk, cseszett jó lenne.
Régen - meg néha most is, ha sietni kell -, csak arra vágytam, hogy minél előbb megkapjam azt, amit akarok. De Lay-jel imádtam minden percét, főleg ilyenkor, mert ez nem csak egy gyors menet volt. Ezért is szerettem volna minél jobban elnyújtani a dolgot. Vele lenni, amíg csak lehet. Úgyhogy nem rohantam. Bármilyen gyötrelmes is volt, olyan csiga tempóban mozogtam, hogy az már fájt. De Lay váratlan lökései, bassza meg… Kurva jók.
Amikor felült, először azt hittem, agyonverem, hogy megint keresztbe tett nekem, ám igazából végül is az irányítást nem vette vissza. Elvétve türelmetlenül fújtatott egyet, amitől önkéntelenül is mosolyognom kellett, annyira idegen volt Lay-től, de értékeltem, hogy ettől függetlenül hagyta, hogy én vezessek. Lay állandóan csak rám figyelt. Így hát illene nekem is.
Néma sikolyra nyílt a szám, ujjaim erősen túrtak az ében tincsek közé, amint felgyorsítottam és ezzel együtt Lay is szinte rögtön így tett. Tehát csak még kurva jobb lett az egész. Gőzöm sincs, Lay milyen pontot talált el bennem, vagy talán már tényleg ennyire rohadtul a végén voltam, mindenesetre az a néma sikoly egy elég valódiba fulladt a gyönyör pillanatában, amire férfiként annyira nem vagyok büszke, de tekintve, hogy Lay érte el ezt nálam, nem panaszkodom. Bár ezután a szeretkezés után eszembe se jutna panaszkodni.