Sziasztok :) Tőlem szokott módon egy angst történettel jöttem, nem valami
hosszú, alig pár szavas csupán, de már nagyon régen szerettem volna megírni
ezt, ezzel a párossal. Remélem tetszeni fog Nektek ^^ Kellemes olvasást ^^
Cím: Reményvesztett ígéret
Páros: ShowXing
Szereplők: Luo Zhi Xiang (Show Luo) és Zhang Yixing (Lay)
Műfaj: angst
Korhatár: 12+
Figyelmeztetés: fiú x fiú szerelem
A tágas lakosztály kongott az ürességtől, egyedül egy bánatos, letört
fiatal férfi ült a nappali fekete bőrkanapéjának kellős közepén. Odakint
tombolt az először még csak nyári zivatarnak tűnő égi áldás és hangosan
üvöltött a szél. A zápor végül olyan irdatlan méreteket öltött, hogy még a
várost is megbénította. Yixing elbűvölve hallgatta, úgy érezte, elnyomja a
saját kis világában tapasztalt vihart.
Vontatottan fordította oldalra fejét s pillantott ki a hatalmas faltól
falig érő ablakon, hogy a hangokhoz végre képeket is társíthasson. Tekintete
lassan követte az eső mozgását, majd inkább az üvegen sebesen lefolyó aprócska
cseppeknek szentelte figyelmét, végül abba is belefáradt, így lehunyta az amúgy
is igencsak megviselt íriszeit. Lelki szemei előtt felrémlett egy mámorító,
gyönyörű éjszaka, illetve egy igéző, barna szempár, majd az, hogy reggel
egyedül volt. Csak úgy otthagyták, mint egy…
Dühösnek kellett volna lennie és eleinte még az is volt, de aztán, ahogy
telt-múlt az idő, megnyugodott. Magát okolta, mert olyasmiben reménykedett, ami
már a legelső másodperctől fogva halálra volt ítélve. Néhány óvatos pillantás,
majd kedves szó, végül egy-egy lágy, puha érintés s olyan könnyedén hullott a
férfi karjaiba, hogy az így utólag belegondolva is rettentően szánalmas és
undorító volt.
Gondterhelt sóhaj csúszott ki Yixing ajkain, majd lassan feltápászkodott,
hogy ő is itt hagyja a helyet, ahogy azt órákkal ezelőtt már meg kellett volna
tennie, ám képtelen volt rá. Ujjai remegve siklottak végig a bőr anyag sima
felületén, majd a karfának dőlt párnát felkapva, egy nagyot szippantott.
Csöndes sírás bukott ki belőle, mikor megcsapta a férfi kellemes édeskés, mégis
férfias illata és bármit megadott volna azért, hogy most itt legyen vele, még
ha csak a szoba túlvégén is lett volna. Legalább itt lett volna. Vele.
Forróság kúszott végig gerince mentén, amikor megérezte, hogy egy tenyér a
hátára simult és elméjében ismét felderengett néhány momentum az éjjel átélt
szédítő pillanataiból. Egy óvatos érintés a csípőjén, majd combján, pár
elbűvölő, csábító ígéret a fülében, néhány észveszejtően szenvedélyes csók
ajkain. Aztán a hideg, üres kanapé.
- Itt vagyok - súgta csöndesen az éjszaka is oly sokat hallott mély bariton
hajába. Yixing eddig alig észrevehető sírása hirtelen hangos zokogásba fulladt,
el se hitte, hogy jól hallotta, amit hallott. Képtelenség.
Reszketve kapaszkodott bele az idősebb karjaiba, mikor érzékelte azokat a
dereka köré kulcsolódni és igyekezett minél erősebben magához szorítani az
izmos testet, mert tudta, ez is csak egy újabb kecsegtető álom. Pillanatokon
belül semmivé válik úgy, ahogy az eső okozta pocsolyák is eltűnnek a nyári
forróságban, ő pedig majd áll ott megtépázva a vihar végén. Egyes egyedül a
reményével s fájdalmával.
Kezdem rosszul érezni magam... Még egy angst, ami nem szomorított el. Nem tudom, valami elromlott velem. Eddig mindig nyafogtam, ha angstot írtál. Most már viszont igénylem.
VálaszTörlésSzerintem ez az a műfaj, amit a legszebben le lehet írni. És te meg is teszed. Ezzel lehet a legtöbb érzelmet kifejezni. Mert sajnos több a csalódás és a szomorú pillanat, mint az öröm és boldogság.
A történet pedig teljesen igaz, és végül is, minden ember egyedül van, és csak magára számíthat a végén. Mert egy idő után mindenki elhagy minket, még azok is, akik szeretnek minket.
Köszönöm, hogy olvashattam. Most igazán elgondolkodtattál. Köszönöm.:) ♥
Nagy valószínűséggel angst-on kívül nem igen fogsz mást olvasni tőlem, úgyhogy nem akadály az az igénylés :3
TörlésÉn még mindig azt vallom, hogy ebben a témában lehet legszebben írni, több érzelem van benne, mint bármelyik másikban. Egy fluff aranyos, édes stb., de ennyi. Őszintén bevallom, én nem is olvasok benne, csak egy-két ember esetében. Írni meg nem tudom, mint azt lehet rólam tudni~
Igen, ezzel teljesen egyetértek.
Én köszönöm, hogy írtál ♥ És sajnálom, hogy ilyen későn érkezett a válasz, de az egyetem, illetve a munka nagyon lehúzott most, élni sem volt kedvem voltaképpen.
A fluffjaid is szeretem, mert azokat is jól le tudod írni. Egy jó író azokat az érzelmeket is le tudja írni, amiket nem érez. Ezt Sumire mondta nekem, és már említettem neked is. Sosem fogom elfelejteni ezt a tanácsot.
TörlésAkkor válaszolsz, amikor az időd engedi, tudom milyen, amikor a tanulás meg egyebeket mellett nincs időd >< ♥
Örülök, hogy azokat is szereted, én nem annyira, mert valahogy sosem találom őket elég jónak. Igen-igen, emlékszem és ez tényleg így van. Én alapjáraton elég pozitív személyiség vagyok, legalábbis ritka, hogy másnak kimutatom, baj van, talán ezért is megy jobban az angst nekem.
TörlésHát most sikerült, így egyetem mellett sajnos ><"
(Bejelöltelek fb-n, írj nyugodtan bármikor, igyekszem válaszolni, ott sűrűbben jelenést teszek ♥)
Sziaa.~
VálaszTörlésGondolkodtam, hogy most csak facebookon írok neked, de... Annyira nincs erőm emiatt belépni, hogy itt mégiscsak egyszerűbbnek tűnik. Nyomtalanul mégsem tűnhetek el! (Bevallom, a laychent is elolvastam, még mikor felkerült, és nagyon röstellem, hogy ahhoz nem írtam, de imádtam! Fura volt tőled az erotika, de nem volt egyáltalán rossz!)
Sokfajta érzelmet váltottál ki bennem ezzel a rövidke írással. Csodálatot, a könnyed és szép fogalmazásoddal; boldogságot, a páros és a műfaj miatt; szomorúságot és részvetet, Yixing helyzete miatt; végül csalódottságot egy kis megkönnyebbült fájdalommal, amiért nem lett fluffos a vége és Luo számára nem lett fontosabb Yixing. Nem volt benne háttérinfó arról, az idősebb miért nem maradt ott reggelig, miért tűnt úgy, hogy csak kihasználta a fiatalabb könnyelműségét, mégsem volt emiatt semmiféle hiány vagy kérdőjel olvasás közben.
Nagyon kellemes érzés egyébként, hogy még ha nem is olyan régóta olvaslak, ebben a rövidke időintervallumban is fellelhető a fejlődés. Sokkal helyesebben alkalmazod a kötőszavakat, a vesszők is csak olykor tévednek el, és mindez csak még szebbé teszi azt, amit alkotsz. Nagyon remélem, hogy idővel valami hosszabb történetbe is beleállsz (a szerepen kívül, amit illene már bepótolnom ._.), amit hasonló atmoszférában tálalsz majd.
Imádom, hogy ennyi történeted van Yixinggel! Elmondani nem tudom, mennyire meg tudok örülni egy-egy újabb írásodnak, mikor meglátom, kik a szereplők. Nagyon remélem, hogy még hosszú, nagyon hosszú ideig tervezed az írást, különben az írásod megvonása miatt fogok meghalni.:c
Óóóó, majdnem lemaradt, de akkor még ide a végére leírom: csodálatos volt, ahogy az egész egyperces egy hasonlatba burkolózott. Ahogy Yixing sanyarú szerelmi életét a viharos időjáráshoz hasonlítottad. Eszméletlenül tetszett az utolsó pár sor, szinte már összefacsarodott a szívem azoktól a mondatoktól, olyan szép lett a lezárása!
Köszönöm, hogy olvashattam!
Sumire
Szia ^^
TörlésIgazából még örülök is, hogy itt írtál, mégis csak maradandóbb ezen a felületen :3
Örülök, hogy tetszett a LayChen is, kissé félve osztottam meg, mert, mint írtad, erotika van benne, de valami különlegeset szerettem volna, illetve kedveskedni is akartam, így erre a műfajra esett választásom.
Bevallom hősiesen, voltaképp ezelőtt a történet előtt készült egy Luo szemszögű, amiben kiderült volna pár "háttérinfó", de az annyira vállalhatatlan volt, hogy miután kész lett, kukába is került. Katasztrófa volt és akkor még szépen fogalmaztam... A mostani írásaim egyik legrosszabbika volt, eddig csak egy sikeredett ilyen minősíthetetlenre, de még azt sem töröltem, hát ha lesz belőle egyszer mégis csak valami.
Igyekeztem az érzelmekre fektetni a hangsúlyt, ténylegesen nem is történet benne semmi, nem tudni meg semmit se, de nem is állt szándékomban beleírni, mert ennél hosszabbat nem is szerettem volna. Az ilyen terjedelmű és hangulatú ShowXinget szeretem *.*
Uhh, próbálok mindig fejlődni, jó érzés, hogy észrevetted :3 Gyakran - főleg írás közben nyilván - pörgetek különféle helyesírási segédleteket, hogy minél jobban menjen a dolog. Régen azt hittem, jó vagyok magyarból, de mióta írok, rájöttem korántsem voltam az, hiába mondta folyton a tanárom~
A vesszőkkel különösen hadi lábon állok, leginkább a "csak úgy mint" és társai, illetve az "s" környékivel, de igyekszem megtanulni azt is, bár egyelőre még nehezemre esik ><
Hosszabb történetet írok a szerepen kívül is, de az még gyerekcipőben jár, ráadásul másabb köntösben is, mint az ilyen rövidke kis írásaim. Barátságról és a szexualitás felfedezéséről szól, némi Cass-féle hangulattal vegyítve. Sajnos az efféle érzéseket hosszabb történet keretében nem tudom tartani, max egy-két oldalon keresztül. Pedig szívesen írnék ilyesmiben is hosszabban T.T
Nyugi, lesz is még Yixinggel sok-sok minden, elvégre nem tudok tőle szabadulni. Ti meg tőlem nem szabadultok majd, bár őszintén? Tervezgettem már, hogy abbahagyom, legalábbis a publikálást igen, néha sok értelmét nem látom, hogy magamon kívül mással is megosszam az írásaimat, de ilyenkor, amikor kapok pár kedves véleményt, mindig elvetem a dolgot :3 Úgyhogy köszönöm, hogy lelkesen írsz nekem, most én is megyek és nyomot hagyok nálad magam után.
Óóóó, az a viharos hangulat nagyon a végén jött ihlet volt, de a múzsám még időben homlokon csókolt szerencsére~
Örülök, hogy ennyire tetszett ez a kis egyperces és tényleg iszonyat hálás vagyok, hogy írtál nekem, nagyon jól esik :3
Cass