Sziasztok :) Új LayChennel érkeztem, amiben
körülbelül ugyanaz a szitu, mint az előzőben; félreértések, ismét egy kis új
szereplő. Na meg a szokásos Jongdae-Yixing „beszélgetések” :D Chennek elszállnak
a gondolatai és a végén ismét kis dráma. Nem is húzom az időd, mert fáradt
vagyok, úgyhogy kellemes olvasást ^^
U.I.: Komolyan mondom kezdek kifogyni a
vállalható LayChen képekből… *sóhaj* egyéni szoc prob :(
14. Fejezet
Jongdae
- Miért nem beszélsz vele? - tette fel a kérdést
Minseok kifelé jövet a kávézóból, de válaszolni már nem tudtam, mert odakint
Chanyeolba és Lay-be botlottunk. Csak néztem kettőjüket, ahogy hangosan
nevetnek és akaratlanul is, de… Féltékeny lettem. Nem tudom melyikre, de
az lettem. Talán Chanyeolra, mert Lay vele van, talán Lay-re, mert Chanyeol
ilyen jól mulat vele.
- Ohh… - Chanyeol meglepődve pislogott ránk, Lay csak
intett egyet, majd meg is ragadta az óriás csuklóját és már húzta is el az
ellenkező irányba.
- Hát ez… Kellemetlen volt… - motyogta mellettem talán
már az egyetlen barátom, mire felhorkantam.
- Kellemetlen…
- Jongdae… Tényleg nem azért, hogy piszkáljalak vele,
de… De beszélned kéne Yixinggel. Nem azért, hogy vallj neki, csak tisztázni a…
A múltat. Yixing említette már nekem a dolgot, bár konkrétumot nem mondott, de
láttam rajta, hogy tényleg érzékenyen érinti a téma. Fáj neki, ami történt.
- Nincs szükségem a magyarázatára! - mordultam fel
ingerülten. - Nincs is ezen mit megmagyarázni! Az apja elcsábította az anyámat
és Lay fedezte őket! Gyűlölöm őt azért, mert képtelen volt egy rohadt kurva
szót is kinyögni! Leszarom a másik… A másik érzést… Én csak… Én csak hadd
gyűlöljem őt, ahogy eddig is tettem…
- Jongdae…
- Örülök, hogy elmondhattam, hogy meghallgattál, de
ennyi. Nincs szükségem a szentbeszédedre!
Yixing
- Hát ez kínos volt… - suttogta csöndesen Chanyeol
mellettem egy padon ülve.
- Az nem kifejezés… Szerintem megállt a szívem egy
percre, mikor kiléptek az ajtón - esküszöm annyira megijedtem mikor megláttam
őket, hogy egy szó sem jutott eszembe, csak arra tudtam gondolni nehogy baj
legyen ebből. De csak nem hallották miről beszéltünk!
- Szerinted akkor ők…?
- Haa? - értetlenül néztem rá, de aztán a szemeiből
rájöttem mire érti. - Hát, ha nem Chenről lenne szó, azt mondanám együtt
vannak, de nincs kizárva, hogy csak… Meg Minseok nem hiszem, hogy belemenne. De
ha Chen tényleg szereti, akkor nem lesz gond.
- Már miért ne lenne? Mi lesz így a barátságukkal?
Minseok ezt hogy fogja kezelni?! Én tuti kiakadnék, ha Jongdae egy ilyennel
állna elém!
- Ó, azt hiszem ezt még nem említettem, Minseok is
szerelmes belé - világosítottam fel Chanyeolt, mire annyira megdöbbent, hogy
még a száját is eltátotta. Aranyosnak találtam ebben a helyzetben és mikor már
percek óta ugyanebben a helyzetben volt a kezemmel csuktam be a száját.
- Én… Én miért nem tudok semmiről? - kérdezte letörten
és a padon lévő töredezett festéket kezdte el piszkálni. Nevetve simogattam meg
a hátát és közben biztosítottam afelől, hogy senki sem akarta összetörni a
lelkivilágát.
- Legközelebb, ha ilyen lesz, ígérem elmondom ki kivel
mit akar csinálni, oké?
- Oké, de azért ennyire nem érdekel. Csak az
érdekel, hogy te mi akarsz csinálni és kivel!
Jongdae
Ha nem ismerném magamat és nem tudnám, hogy tényleg
képes lennék megtenni akkor is furcsállnám magamon, hogy hogy nézek Lay-re.
Nem, nem akarom megölni. Úgy nézek rá. Szexuálisan. Mármint vaknak kéne
lennem, hogy ne vegyem észre mennyire kurvára jól néz ki. Az a hát… Istenem,
ha arra gondolok milyen lehet belekarmolni…
Na nem mintha nem lenne úgy az egész teste rohadt jó.
Bár ruha nélkül lényegesen jobb, de még ruhában is észveszejtő. Komolyan mondom
mióta kitálaltam Minseoknak csak ilyen gondolataim vannak. Eszembe jut mikor
láttam a fürdőben totál meztelenül, minden edzésen úgy nézem, hogy félek, hogy
kiesnek a szemeim a helyükről. Oké, azért nem most veszem észre, hogy milyen
jól néz ki, de eddig nem mertem még csak belegondolni se...
De ő Chanyeollal van. Nem mondta egyikük sem, még
Chanyeol sem, de nem volt nehéz nem észrevenni. Majd belehalok a gondolatban,
hogy talán már le is feküdtek. Persze semmi közöm a dologhoz, de bármit
megadtam volna azért, hogy Lay megdugjon.
- Jongdae! - kiáltott rám a még mindig sehol nem
izzadt Lay. - Figyelj már, az istenért! Szerinted a falnak magyarázok és
rázom magam? - csak pislogtam rá, mert féltem, hogy valami olyan csúszik ki
belőlem, ami nem lenne túl ideillő. Talán azt hitte, hogy a fáradtság miatt
van, mert miután nem reagáltam megkérdezte tartsunk-e szünetet, én meg hülye
lettem volna nemet mondani. Miközben ott ültünk egymással szemben csak
figyeltem őt és kérdezni akartam Chanyeollal kapcsolatban, mert tényleg
érdekelt mi van. De nyílt az ajtó és a rég nem látott exem nyitott be.
Yixing
Chen sosem volt az a fajta, aki megdöbbent. Mármint
úgy tűnt ténylegesen semmi sem érdekli, nem lehet olyat mondani neki, amitől ne
jutna szóhoz. De mikor egy srác nyitott be hozzánk, esküszöm, hogy Chen úgy
elsápadt a döbbenettől, hogy féltem elájul. Ültében.
A másik is elég lesokkoltnak tűnt, én meg úgy éreztem,
hogy rohadtul felesleges vagyok itt, csak szívom az éltető levegőt. Lassan
feltápászkodtam, hogy menjek, de Chen megmarkoltam a csuklómat és olyan erővel
kezdte el szorítani, hogy féltem eltöri. Segélykérően nézett rám, mire kifújtam
a levegőt és úgy döntöttem ideje megtörni a csendet.
- Segíthetek? - mértem végig a srácot nem valami
kedves tekintettel. Én nem szoktam ilyen lenni másokkal, főleg nem olyannak,
akit még nem ismerek!
- Én… Én csak… Jongdae… Te vagy az? - Chen még mindig
képtelen volt bármit is mondani, így elé léptem, csípőre tettem a kezem és elég
flegmán válaszoltam helyette.
- Akarsz is valamit vagy csak jöttél zavarni minket az
értelmetlen dadogásoddal?
- Én…
- Ha többre nem futja, mehetsz is - és elég bunkón
kitoltam az ajtót, majd rávágtam az ajtót. - Oké… Megegyeztünk, hogy nem
firtatjuk a múltat, még ha az csak a közösre is vonatkozott és tudom,
valószínűleg úgy se válaszolsz, de ki volt ez?
- Az exem.
- Neked elég sok exed van, szóval-
- Vele tényleg jártam, másfél évig.
Jongdae
Nem hittem volna, hogy a Joonmyunnal való tényleges
találkozásra így fogok reagálni, de a testem ledermedt. Mikor megtudtam, hogy
itt van nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, de most, hogy láttam… Ő
segített elfelejtenem Lay-t...
- Neked volt valódi barátod? - aktuális tánctanárom
döbbenten hőkölt hátra.
- Lehet nehéz elhinni, de én se voltam mindig ilyen -
morogtam.
- És… Mi történt, hogy… Izé… Bocs, hogy csak így
mondom, de… Mi történt, hogy ilyen szexmániás lettél?
- Hé! Nem vagyok szexmániás, csak nem keresek rendes
kapcsolatot, max egy menetet! - felpattantam a padlóról és idegesen kiabáltam
rá.
- Jól van, nyugi! Nem azért mondtam, csak… Nehéz
elhinni, hogy együtt voltál valakivel. Bár végülis Minseokkal is megy gondolom,
szóval… - megvonta a vállát egy mindentudó mosollyal, én meg csak értetlenül
meredtem rá. Ez mi a faszról beszél?
- Neked mégis a franc bajod van? Szívtál valamit?
Jézus, ne mondd, hogy bevettél egyet megint a bogyóimból?! - ijedten kerestem
tekintetét, de csak bárgyú nézést kaptam válaszul, majd mikor eljutott agyáig a
kérdés inkább felháborodott.
- A múltkor is tőled kaptam azt a szart, nem én vettem
be, úgyhogy csak ne gyanúsítgass!
- Mindegy… Szóval mi van Minseokkal?
- Hát jártok, nem?
- Hogy mi a faszt csinálok vele?!
Yixing
Chen olyan hévvel üvöltött rám, hogy majdnem
hátraestem. Csak pislogtam rá, közben próbáltam újra hallani valamit. Nem
semmi hangja van azt biztos… Bár erre szerény három énekóra után rájöttem.
Azóta nem segítek neki, mert még felvágom az ereimet, olyan bénának érzem magam
mellette...
- Neked totál elmentek otthonról?! Mégis miért járnék
vele? Hogy…? Honnan…? MI?
- Azt hittük, hogy ti-
- Milyen tük? Istenem, Chanyeol is erre a szarra
gondol? Már értem miért vigyorgott mostanában rám, mint egy vadalma. És én még
azt hittem dugtatok végre azért…
- Du- Te csak ne higgyél semmit, oké? - kiáltottam rá
elvörösödve, mire képen röhögött.
- Hát nehéz is lenne elhinni, hogy te lefeküdtél
valakivel - pirosságom egy pillanat alatt eltűnt, éreztem, hogy elsápadok. Miért
hozod fel már megint a legrosszabb emlékemet akaratlanul is? Szinte biztos
voltam benne, hogy percek kérdése és pánikrohamom lesz. Szerintem Chen is
észlelte, mert rögtön elszállt a jókedve és közelebb lépett hozzám.
- Lay… Lay, jól vagy?
- Én… - próbáltam megszólalni, de képtelen voltam rá,
majd még a lábaim is felmondták a szolgálatot, összeestem.
Jongdae
Mivel nem ez volt az első eset, hogy Yixingnek ilyen…
Ilyen akármije volt, nem ijedtem meg. Mármint, de persze kurvára beszartam,
hogy mi lesz, de tudtam mit kell tenni. Magamhoz öleltem és halkan suttogtam
neki mindenfélét. Tényleg mindenről pofázni kezdtem neki, csakhogy elvonjam
figyelmét.
Szerettem volna visszavinni a szobánkba, de tudtam,
hogy képtelenség, hogy ebben az állapotban végigvigyem az iskolán, majd fel a
harmadikra. Így maradt a nyugtatás. Tudom, nem volt egy kurva jó megoldás, de
mást nem tudtam kitalálni. És múltkor bevált.
De most nem. Ugyanúgy hevesen kapkodott levegő után
miközben értetlenül motyogott valamit, mint csitítgatásom előtt és kezdtem én
is bepánikolni. Mi a jó istent csináljak vele? Megpróbáltam vele együtt
felállni, de nem igazán jártam sikerrel, nem bírtam megtartani. Jól van
Jongdae… Az egész gyerek max ötven kiló lehet, te meg nem bírod el…
Visszaengedtem a földre és a telefonom után kezdtem
kutatni. Felhívom Chanyeolt, ő biztos tud neki segíteni! Elvégre járnak vagy
mi a franc. De rohadtul nem találtam sehol sem, mire olyan heves
káromkodásba fogtam, hogy még én is meglepődtem magamon. És így még egy
kibaszott mentőt sem tudok hívni neki!
Végső elkeseredésemben a nadrágja zsebébe nyúltam be
az ő mobiljáért, mire hangosan felzokogott, majd kérlelni kezdett, hogy hagyjam
abba. Döbbenten pislogtam rá és próbáltam feldolgozni a szituációt, amit nagyon
nem értettem.
- Lay… Yixing, én vagyok az, Jongdae. Chen, tudod, a…
A legjobb barátod.
- Kérem, ne bántson! - a szívszorító sírástól
kihagyott kettőt a szívem és tényleg nem tudtam mit csináljak. És akkor mintha
valaki meghallotta volna az imádkozásomat, kinyílt az ajtó, majd bejött valaki.
Joonmyun.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése