Sziasztok :) Megjöttem a LayChen 21. fejezetével, ami sajna még nem 18+, de
haladunk :D Egyelőre egy 16+ jelzést adok neki :D Majd legközelebb :D Mint
lehet rólam tudni, nem szeretek semmit elsietni. A részről nincs mit mondanom,
leszámítva, hogy drága főszereplőink ismét hozzák a formájukat :D Kellemes
olvasást ^^
21. Fejezet
Yixing
Chen mostani csókja teljesen más volt, mint az
eddigiek; kifejezetten lágy és óvatos volt, ellenben cselekedetével. Erősen
fogott rá csípőmre és határozottan húzott maga után az ágya felé. Szerettem
volna elengedni magam, de nem tudtam, mert már így is bűntudatom volt Chanyeol
miatt, hát még Minseok miatt.
- Jongdae, vá-várj… Ezt-Ezt nem lehet! Minseok-
- Szakítottam vele - vágott a szavamba és belemarkolt
a hajamba, hogy újra kezdeményezzen egy csókot. Halkan benyögtem az ajkaiba és
esküszöm úgy éreztem magam mint, aki menten megpusztul a forróságtól, pedig
egyébként nem volt egyáltalán meleg.
- Tudom, de-
- Szólíts a becenevemen! - szakított ismét félbe.
Bambán pislogtam rá, és ahogy leesett mit mondott, elvigyorodtam.
- Szeretnéd, mi?
- Baszódj meg!
- Nos, nem én leszek az, akit ma megdugnak, csakhogy
tisztázzuk!
- Tudom - nézett fel rám gyengéd tekintettel és
sejtettem, hogy a múltam miatt reagált így, de nem akartam, hogy úgy bánjon
velem, mint egy hímestojással. Sok mindent kibírtam, testi-lelki fájdalmat és
most itt vagyok. Vele. Valószínűleg
életem legjobb pillanatában. - Csókolj meg! - kérte csöndesen és én így
is tettem.
Jongdae
Nyomorultul éreztem magam Minseok és Chanyeol miatt
is, de jelenleg nem akartam másra gondolni csak arra, hogy végre Lay-jel vagyok.
Bár nem mondtam neki semmit se az érzéseimről, csak tettem, amit tenni akartam
ő mégis… Viszonozta. Nem vágtam, hogy ez hogy lehetséges, de nem
szerettem volna, ha vége szakad. Úgyhogy sodródtam az árral.
Lay csókja ugyanolyan rohadt jó volt, mint legutóbb,
ha nem jobb. Szenvedélyesen falta ajkaimat, majd a következő pillanatban egy
apró fordulással nekinyomott a falnak, de olyan hévvel, hogy az ott lévő
dekorációs célt szolgáló kép hangos csattanással tört szét a padlón.
- Baszki - lihegtem a festményt nézve, majd Lay-re
pillantottam. - Abba ne hagyd, ez kurvára bejön! - nyilván nem a rongálás, bár
az sem lenne ellenemre, hanem a vad Lay. Sosem volt szerencsém ehhez a
személyiségéhez, nem volt egy nyúlbéla, de ilyesmit nem csinált. Előttem
legalábbis sosem. Mély levegőt vett, közelebb hajolt az arcomhoz, miközben a
testem két oldalára támaszkodott és komolyan mondom, görcsbe rándult a gyomrom
pusztán ennyitől. Istenem, eddig hol a picsába rejtegette ezt a tekintetét?
- Most bezárom az ajtót - jelentette ki hirtelen, majd
meg is tette, de baszott visszajönni hozzám. A köcsögje csak állt lazán a
csukott ajtó előtt zsebre csúsztatott kézzel és oldalra döntött fejjel
méregetett. A rohadt életbe! Ahhoz képest, hogy nincs tapasztalata, jól
nyomja! Az a vigyor! Akkor se én leszek az, aki odamegy! De nem bírtam
ellenállni…
Yixing
Még jó, hogy az ajtó mögöttem volt, mert Chen olyan
sebességgel és erővel érkezett meg rám, hogy nekivágódtam. Ha nincs ott
szerintem a koponyám is betörik, így max agyrázkódást kaptam a koppanástól.
Könnybe lábadt szemekkel pislogtam rá, miközben a tarkómat simogattam, de ő
csak nézett rám ártatlan tekintettel. Aztán ujjaival arrébb lökte az enyémet,
hogy átvegye a helyüket.
Elvarázsolva néztem a sötét íriszekbe, meglepődtem
szokatlan gyengédségén, de jó érzéssel töltött el figyelmessége. Ajkaihoz
hajoltam és lassan vettem birtokba őket, majd combjai alá nyúlva emeltem meg és
nyomtam oda ismét az ajtóhoz. Felszisszentem, ahogy Chen belemarkolt a hajamba,
de különösképp nem érdekelt. Nyelvemet kidugva nyaltam végig nyaka vonalán,
mire hangosan felnyögött és még jobban szorította magát hozzám.
- Lay… - súgta halkan a becenevemet két nyögés között,
én pedig akaratlanul is reagáltam, habár úgy terveztem szívatom még.
- Chen…
- Csak kimondtad - kuncogott fel, de rögtön elhalt
hangja, amint belemélyesztettem a fogam a nyakába. Kicsit sem finomkodva
szívtam ki, akkora nyomot hagytam magam után, hogy ha akarná se tudná titkolni,
hogy összefeküdt valakivel az éjjel. Vagy hajnalban. Vagy már lassan reggel.
- Ha ennek nyoma marad, megöllek! - mordult rám, mire
felnevettem.
- Csak várd meg, hogy befejezzük, amit elkezdtünk. Nem
szeretnék ebben a helyzetben meghalni - leheltem fülébe, majd azt is
megízlelgettem.
- Baszd meg!
Jongdae
A leélt nyomorúságos húsz évem alatt életemben nem
éreztem ilyet, mint most Lay-jel. Oké, kb öt éve élek szexuális életet, szóval
annyi alatt. Másokkal sosem volt több, mint egy menet. Még Joonmyunnal sem
tapasztaltam ilyen érzéseket soha. Már maga az előjáték is hosszabb volt, mint
bármikor ezelőtt. És geci, de élveztem a szóváltásokat közben!
- Akárhányszor mondod ki a baszni szó egy változatát,
én annyiszor csinálok egy ilyen kis cuki foltot valahova - vigyorgott rám Lay,
majd nyomatékosítva szavait ismét belém harapott. - Mennyi is volt,
kettő-három? - suttogta halkan. Homlokára tettem a tenyeremet, hogy el tudjam
lökni magamtól, de meglepően erős volt. Elkapta a csuklómat, majd a fához
szorította azt és mikor megpróbálkoztam a másik kezemmel is, azt is lefogta.
Megdöbbenve pislogtam rá, majd csak sikerült megtalálni a hangomat.
- Az is számít, amit a fejemben mondtam? Mert akkor
nincs elég hely a nyakamon - sunyin mosolyogtam rá, mire felkuncogott és újra a
fülembe suttogott. Megdöglök komolyan mondom, levágom a fülem, csakhogy
mindig nála lehessen és sugdoshasson bele…
- Azt mondtam, valahova. Senki nem mondta, hogy
csak a nyak van az opciók között - kissé hátrébb húzódott a fejével és
végigmért. - Azt hiszem a testeden lesz elég hely. Vagy tán nem? - kérdezte
felvont szemöldökkel. Visszaszívom, nem halhatok meg azelőtt, amíg Lay nem
dugott meg minimum hatszor!
Yixing
Halvány gőzöm sincs honnan jöttek ezek a dumák, de
láthatóan bejött Chennek és én is élveztem. Soha a büdös életben nem beszéltem
senkivel így, de még csak gondolni se gondoltam rá, erre… Ez is Chen miatt
van. Teljesen kifordít önmagamból.
A feneke alá nyúltam, hogy megtartsam őt, majd
elindultam vele az ágyam felé, de elestem. Valamiben. Isten tudja mi a szarban,
de valamiben elvágódtam Chennel az ölembe. Fájdalmas nyikkanás hagyta el
száját, amit megértettem, elvégre kurvára fájhatott maga az esés, meg az én
néhány kilóm pluszba.
Heves káromkodásba kezdett, de mikor a bűvös szó egy
változata elhagyta száját, újra megízleltem puha bőrét - ezúttal a vállán -
mire azonnal elhallgatott. Csöndesen szuszogott, aztán váratlanul belemarkolt a
pulóverembe és megtépkedte kicsit. Értetlenül néztem bele szemeibe, de ő csak a
mellkasomnál fogva feltolt, hogy aztán a pólómmal együtt megszabadítson az
összes felsőréteg ruhától.
- Innen nem megyünk sehova! Megdugsz itt és most! -
bambán bámultam a fekete szemekbe, mire Chen mellkason öklözött. - Hallod?!
- Azt hiszem a megdugsz szó is azok közé a bizonyos
szavak közé tartozik - jelentettem ki csak úgy mellékesen megjegyezve, majd egy
gyors mozdulattal lekaptam róla a pólóját és célba vettem a kulcscsontját.
Belemélyesztettem fogaimat a vékony bőrbe és lassan szívogattam, közben
élvezettel hallgattam Chen kéjes nyögéseit. Na, ezek után egy darabig nem
vetkőzhet senki előtt, ha nem akar kellemetlen helyzetet! Persze Chenről
beszélünk, isten tudja mi a kellemetlen neki egy ilyen dologban…
Gyengéden döntöttem vissza a földre, de nem maradtunk
ott sokáig, mert azért nem terveztem lefeküdni vele a szobánk kemény padlóján,
így felkeltem és őt is magammal húztam.
- Mi a szart nem lehet azon érteni, hogy “megdugsz itt
és most”? - zihálta hevesen, miközben próbálta elérni, hogy letegyem a karjaim
közül.
- Direkt mondod ki, igaz? Élvezed, valld be!
Jongdae
Makacsul szorítottam össze ajkaimat, azért sem akartam
egyetérteni vele. De tény és való, hogy kurvára bejött. Hogy is ne jött
volna be? Elég érdekes pasikkal feküdtem már össze, de ilyen valahogy sose
volt. Igazából duma se, rögtön a lényegre tértünk azt viszlát. Joonmyunnal sem
éreztem soha ilyet. Ilyen mértékű vágyat.
Nem hittem volna, hogy lesz még olyan, ami új lesz.
Vagyis olyan, amit még nem tapasztaltam, de mikor Lay óvatosan ledöntött az
ágyára és hihetetlenül gyengéden megcsókolt, annak éreztem az egész helyzetet.
Mintha még mindig szűz lennék és épp elveszíteni készülnék a barátommal, akivel
már hónapok óta együtt vagyunk. Szívfájdító volt belegondolni, hogy ebből semmi
nem volt igaz. Nem voltam szűz, Lay nem volt a barátom, így nem is voltunk
együtt. Kicseszettül fájt…
Halk sóhaj csúszott ki belőlem, mikor zongoraujjai
végigsiklottak oldalamon, majd az övemnél megpihenve álltak meg. Pihegve néztem
fel rá, ő pedig érdeklődve pislogott vissza.
- Valami gond van? - kérdezte kibaszott szexi
rekedt hangon.
- Ezt most úgy kérdezed, mintha csináltam volna
valamit is…
- Hát ami azt illeti, pont ezért kérdeztem, mert
basztál csinálni bármit is. Nem jó? - nem válaszoltam neki, csak kihasználtam
az alkalmat és átfordítottam magunkat. Meglepődve bámult sötétbarna íriszeivel
az enyémekbe, majd mikor vissza akarta csinálni a helyzetet az eredetibe,
lefogtam és nem engedtem neki.
- Én jövök - jelentettem ki, majd be is támadtam
gyönyörű íves nyakát. Megfeszült és hevesen ellenkezni kezdett, de nem hagytam
abba. Aztán rájöttem az okra, Lay nyaka nagyon érzékeny volt. Visszakapod az
előzőeket!
Yixing
Most mondanám, hogy azért ellenkeztem, mert nem
bírtam, ha a nyakam közelébe mennek, de azért más oka is volt. Kellemetlen
emlékeket idézett a helyzet. Próbáltam jelezni Chennek, hogy hagyja abba,
de nem tette. Végül már majdnem lelöktem az ágyról, mire méltóztatott rám
figyelni.
- Ne haragudj - nyögte ki néhány pillanattal később,
de én csak ugyanúgy néztem rá; dühösen és könnyes szemekkel.
- A bocsánatoddal szart se kezdek… - morogtam, majd
egy apró sóhaj után kinyúltam és magamhoz húztam őt. - De… Próbáljuk meg újra.
Jól esett csak… - amint hangom elhalt, Chen elmosolyodott, majd visszadöntött
az ágyra, de ezúttal számat vette célba. Meglehetősen lágyan csókolt meg,
amivel már megint megdöbbentett, de eszem ágában sem volt szóvá tenni, még
ismerve őt ellenkezni kezd, hogy biztos hallucináltam, ő ilyet nem csinált. Igen,
ez Chenre vallana.
Őszintén bevallom, gyengédségével hamar elérte, hogy
elfelejtsem szörnyű múltam és csak rá gondoljak. Persze tekintve, hogy
manapság a huszonnégy órából kb az összesben rá gondolok, ez nem volt nehéz.
Mindig is megvolt az elképzelésem az első alkalmamról, mondjuk ez már néhány
éve nem aktuális, de azért volt elképzelésem. Na, ezt nem olyannak akartam.
Nem volt sem nekem, sem Chennek szüksége semmiféle
romantikára, nem akartam nyálas lenni. Én csak őt akartam. És legyen bármilyen
nehéz is kiigazodni Chenen, ő is csak ennyit akart. Tudom. Semmi másra nem
volt szükségünk csak a másikra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése