Sors, dögölj meg! [LayChen] 35. Fejezet

Sziasztok :) Új LayChen résszel jöttem, így vasárnap este. Továbbra is tart a randi, én meg továbbra is húzom mindenki idegeit, bocsi :D Khm, asszem még mindig 16+ csak. Azért remélem, nem öltök meg, kellemes olvasást ^^

35. Fejezet

Yixing

Kibaszott jó volt Chen hangos nyögéseit hallgatni, miközben a hasát csókolgattam. Ahogy lábai lefelé lógtak a biliárd asztalról, testén megfeszült a bőr és így tényleg olyan volt, mintha minden egyes négyzetmiliméterét érinthettem volna. Lassan vezettem végig oldalán ujjaimat, mire kirázta hideg, összerándult, majd egy halk sóhajt hallatott. Most csak képzelem vagy tényleg jobban kívánom, mint eddig?

Bokáira fontam kezeimet, majd óvatosan kissé feljebb toltam, hogy ne legyen neki olyan kényelmetlen az asztal széle miatt. Lábai fenn maradtak a fán, így könnyen hajoltam be közöttük és épp készültem betámadni a nyakát, mikor megragadta a kabátomat és szinte letépte rólam. Ja igen, rajtam még mindig sok ruha volt. Chennek már a cipőit is elhajítottam valahova.

- Ez így nem fair! Vetkőzz! - csak pislogtam a vágy teli szemekbe és eltartott egy darabig, míg feldolgoztam mit is mondott. Most nyomjak neki vetkőző show-t vagy mi a rák?

- Majd ha szépen kéred!

- Mindent szépen kell kérnem, hogy megtedd? - felnevettem, ahogy morogva próbált felülni, de végül csak addig jutott, hogy megtámaszkodjon a felkarján. - Arra várhatsz!

- Akkor nincs mit tenni - vontam meg a vállaimat. - A vetkőzés elmarad.

- Most… Most, ha szépen mondom tényleg megteszed? - ismét kifakadtam, olyan szinten ledöbbent szegény. Mosolyogva nyúltam álla alá, majd egy lágy csók után fülébe suttogtam válaszomat.

- Ha szépen kéred, bármit megteszek neked. De ez egy egyszeri ajánlat!

Jongdae

Oké, nem hittem volna, hogy komolyan veszi, amit mondok neki, de… Ezek szerint akkor is full komoly volt, mikor azt mondta, hogy mindenhol megdug, ahol csak akarom? Még mindig totál meghökkenve meredtem rá, ő közben csak kedvesen nézett rám. Értitek, kedvesen. Most halál komolyan megteszi?

- Öhm… - esküszöm a majdani síromra, én kurvára nem jutottam szóhoz. Fingom sem volt mit mondjak és ő… Hát geci csak figyelt várakozó tekintettel. - Akkor… Megtennéd, hogy… Leveszed a… Ruháid? Kérlek... - nyögtem ki végül elég nehézkesen. Oldalra döntötte a fejét és még mindig nem csinált mást, minthogy bámult rám. Most mi van? Szépen kértem, nem?

- Rohadt édes vagy, mikor így zavarba jössz - jelentette ki aztán váratlanul, mire reflexből jött a válasz.

- Baszd meg!

- Ohh, hidd el, megteszem, csak előtte még kiélvezem a dolgot! - Hát baszki, most akkor szórakozik vagy mi a faszom? Nagyon próbáltam kiigazodni rajta, de kurvára nem jött össze. Az előbb még sírt most meg… Talán az a feles az oka? Ilyen könnyen felengedett tőle?

- Khm… Szóval… Szépen kértem, úgyhogy… Megtennéd? - igaza volt, zavarban voltam és az semmi sem volt ahhoz képest, amit akkor éreztem, mikor sokat sejtően elmosolyodott, majd pulóvere cipzárjához nyúlt.

- Persze, hogy megteszem, elvégre… - hirtelen előre hajolt, ajkai súrolták az enyémeket, mire még inkább elvörösödtem. - Te is megtetted, amit én kértem - és akkor tényleg vetkőzni kezdett. Még a számat is eltátottam döbbenetemben, ahogy néztem, a nadrágom meg még szűkebb lett, mint volt. És baszki, még a nyálam is kifolyt…

Yixing

Nos, én nem voltam ilyen fajta pasi. Mármint ilyen vetkőzős, de… Chenért bármit. Meg szerintem kifejtette a hatását a pia, bár azért előadói mivoltomhoz is hozzá kellett nyúlnom, mert csak úgy magamtól ilyet soha büdös életben nem csinálnék. Soha, senkinek. Komolyan, még Chen előtt se merném csak úgy random megtenni.

Pulóverom cipzárjához nyúltam, majd lassan elkezdtem lefelé húzni azt és közben egy pillanatra sem néztem félre Chen szemeiből. Félredobtam, mikor végre lekerült rólam, majd tánchoz folyamodtam, mivel halvány gőzöm sem volt arról, hogy mégis mi a szart kellene csinálnom. Az életben nem néztem még sztriptízes műsort. Tényleg, sosem. Én ilyen rendes srác vagyok.

Mondhatjuk úgy, hogy… Büszkeség öntött el, ahogy Chen egyre inkább ledöbbenő arcát néztem, miközben táncoltam neki, pedig még mindig mindenhol takart ruha. Tekintetem csak akkor szakadt el az övétől, mikor egy hatalmasat nyelt, ádámcsutkája gyorsan mozdult le, majd fel. Hát ez kibaszott izgató volt.

Pólóm aljához nyúltam, majd elkezdtem azt is leszedni magamról, de csak lassan, mert egyrészt húzni akartam még jobban Chent, másrészt, mert azért már én is eléggé zavarba jöttem. Miközben épp a fejemen próbáltam áthúzni a pólót, Chen kinyújtotta felém a karját, amit nem értettem miért tett, de nyilván megvolt az oka, így közelebb léptem hozzá.

- Megölsz… - nyögte ki, majd fejét mellkasomra hajtotta. Részletkérdés. Te is engem. Halk sóhaj csúszott ki belőlem, amint megéreztem száját testem; apró csókokat nyomott rá, majd ráharapott egyik mellbimbómra, mire megrogytak a lábaim. Combjai szorosan zárták közre az enyéimet, egysmint megtartva így, illetve hogy őrületbe kergessen, ugyanis ujjai elkalandoztak.

Jongdae

Őrülten kívántam Lay-t és már nagyon nem volt kedvem ahhoz, hogy baszakodjunk, így egyértelmű jelzésként belemarkoltam fenekébe és még közelebb rántottam magamhoz. Hangos nyögés hagyta el ajkait, majd egy erős lökés után ismét a hátamon találtam magam. Lay pedig fölém került.

- Ha kitörik az asztal lába, te fogsz itt dolgozni, csakhogy tudd - súgta a fülembe. Vissza akartam vágni neki, komolyan nagyon akartam, de hangom elhalt, amint nyakamba csókolt. Vagyis inkább mikor gatyámba nyúlt. Igazából nem tudom. Csak nem voltam képes mondani bármit is. Na várjunk csak! Egyáltalán mikor kapcsolta ki az övem? Jézusom, Kim Jongdae, ez most komolyan érdekel?

Szemérmetlenül hangosan nyögésekkel adtam tudtára, hogy vékony, zongoraujjai kibaszott jól csinálják, amit csinálnak. Míg bal kezem a biliárd asztal szélét szorongatta, olyan erővel, hogy féltem letör egy darabot, addig a másikkal felhúztam magamhoz Lay-t, hogy megcsókolhassam. Olyan nagy hévvel estünk a másiknak, hogy egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy még a végén belehalunk az oxigénhiányba. Aztán rájöttem, hogy kurvára nem érdekelne, ha megtörténne.

- Ugye tisztában vagy vele, hogy nem a kezedtől akarok elmenni? - kérdeztem tőle zihálva, mikor elszakadtak végre ajkaink, mire halkan felkuncogott, majd megszorította férfiasságomat. Testem akaratlanul is reagált eme tettére; szemeim lecsukódtak és ezzel együtt hátam ívbe feszült, fejem hátra bicsaklott. Jézus úristen, soha a rohadt életben nem éreztem még ilyet! - Könyörgöm, Lay…

- Mondtam, szeretném kiélvezni a dolgot - Oh, hogy rohadj meg a szexi testeddel meg az ártatlan mosolyoddal együtt! De mondja meg nekem valaki, miért imádom őket ennyire?

Yixing

Miközben beszéltem tekintetem végigjárta minden porcikáját és a látvány… Nos, kibaszottul tetszett. Ágyékom fájdalmasan lüktetett, ahogy feszes hasára pillantottam, hát még mikor a vágytól elködösült szemekbe néztem. Nagyon szerettem volna megadni neki, amit kér, megfordítani aztán hadd szóljon. De nem szerettem volna, ha ilyen az együttlétünk.

Chennek csak olyan élményei voltak, amikben nagy valószínűséggel nem történt semmi más, csak aktus, azt viszlát. Én többet akartam neki adni. Persze, elismerem, én is szerettem volna már kielégülni, de elég türelmes ember voltam, így nem esett nehezemre húzni a dolgot. Oké, azért nekem is volt egy bizonyos tűréshatárom, de mindenképp igazi örömöt akartam neki nyújtani.

De Chen nem volt épp türelmes típus és ezt nem is tudta elrejteni, amin csak mosolyogtam. Próbált átfordítani minket, de az edzésnek köszönhetően én erősebb voltam. Legalábbis abban a helyzetben, amiben voltunk biztos, ezért is lett az egésznek a vége az, hogy a földön kötöttünk ki. Valahogy addig baszakodtunk, míg végül leestünk az asztalról. Aggódva néztem az alattam fekvő fájdalomtól eltorzult arcára, majd gyengéden felsegítettem a földről. Hát nagyon remélem, hogy nem törtem el semmijét, mert ha igen, azt sose bocsátom meg magamnak.

- Jól vagy?

- A seggem, baszki… Azt hittem mástól fog ennyire fájni - elnevettem magam, ahogy meghallottam második mondatát, mert tudtam, ha így beszél, nagy gond nem lehet. Nem lenne önmaga, ha nem ilyeneket mondana. - Csak óvatosan, még hatvan évesen is tervezek szexelni veled! - szívem hatalmasat dobbant, ahogy felfogtam mit is mondott. Ilyen hosszú tervez? Chen? - Mi lesz, ha a derekam… - nem hagytam neki, hogy befejezze, magamhoz rántottam és szorosan átöleltem. Valószínűleg neki nem esett le mit ejtett ki a száján, de nekem rengeteget jelentett. El se hiszem, hogy még mindig meg tudsz lepni valamivel, Chen!

Jongdae

Zavartan álltam Lay ölelő karjai között, nem igazán értettem, hogy mi a franc van, de viszonoztam a dolgot. A következő pillanatban ajkai puhán érintették nyakam érzékeny bőrét, mire halkan felsóhajtottam és teljesen hozzásimultam. Ujjai gyengéden siklottak végig gerincem mentén, majd derekamon megpihentek egy másodpercre, onnan tovább indultak, egyenesen a fenekemre. Azt hittem nyomban megdöglök, mikor belemarkolt.

Meglepődtem, mikor beleharapott vállamba, de nem mondom, hogy ellenemre volt, sőt, eléggé tetszett. Nem időzött ott sokáig, hamar áttért mellkasom, majd hasam puszilgatására és mire feleszméltem már előttem térdelt. Ijedten néztem le rá, mikor nekiállt leszedni farmerem és rögtön tiltakozni kezdtem. Nem normális? Az előbb is majdnem baj lett ebből!

Könyökénél fogva húztam vissza, de csak egy csókot kaptam tőle meg egy mérhetetlenül szerelmes tekintetet, amitől csak ismét elpirultam, majd újra letérdelt elém. Aggodalmam azonnal eltűnt, ahogy megéreztem ajkait még az alsómon keresztül is és esküszöm, ha nem tart a derekamnál fogva, szerintem összeestem volna ott helyben. Bár éntőlem a padlón is megdughat, ha akar!

Remegő kezekkel kapaszkodtam vállába, hajába és az utóbbit erősen megtéptem, mikor szája végre merevedésem köré zárult. Rohadt hangosan nyögtem a nevét, de magasról tettem rá, mivel úgy sem volt senki a közelben, aki hallhatta volna. Lay-t leszámítva. De azt akartam, hogy ő hallja.

Csalódott sóhaj szakadt fel belőlem, ahogy eltávolodott túlságosan is hamar, de sok időm nem volt búslakodni szája hiánya miatt, mert váratlanul felkapott és elindult velem. Értetlenül néztem rá, de ő csak sunyin vigyorgott rám, majd enyhén ledöbbentem, mikor seggem a hűvös pultra tette le. Oké, kezdem totál elveszíteni a fonalat…

- Nem arra kértél, hogy “minden kibaszott tárgyon, amin csak lehet”? - Viszlát világ, szerintem én ma tényleg elpatkolok...